Azt nem mondom, hogy állandóan van otthon tepertő, és azt sem, hogy sok zsírral élünk, de időnként rájön az emberre, hogy enne egy kis házi töpörtyűt - hisz a boltit már aranyárban mérik.
Na igen, de túl sok kedv nem szokott lenni a kisütéséhez, ott álldogálni mellette - nem dobja fel az embert. Ezért alakult ki ez a sütési mód, valakitől egyszer nagyon régen hallottam, hogy ez jó módszer. Kipróbáltam, azóta így oldjuk meg. Nem hogy nem lesz rosszabb a végeredmény, mint a normál módszerrel - hanem még jobb. Tetszetősebb, finomabb.
Hozzávalók:
1 - 2 kg zsírnak való
1 -2 dl víz
a végén fél deci tej
Az egyenletesen felkockázott zsírszalonnát egy peremes tepsibe rakjuk, a tepsi méretétől függ, hogy mennyi fér bele.
Mindenesetre érdemesebb nagyobb adagot sütni, mert egy kilóból elég kis mennyiségű tepertő sül.
Kis hőfokon sütjük, néha megkavarjuk, de ez valóban csak ritka művelet. Csak annyira melegedjünk bele a kevergetésbe, hogy az elején biztosan ne ragadjon le.
Ezt azonban könnyíthetjük azzal, hogy bőr nélküli tepertőt sütünk, vagy ha szeretjük a bőrkét rajta, akkor viszont hasával fektetjük a tepsi aljára a még nyers kockákat.
Amikor közel a sütés vége, már kezd színt kapni, akkor is időnként ránézünk és kavarunk rajta egyet.
Mindenesetre érdemesebb nagyobb adagot sütni, mert egy kilóból elég kis mennyiségű tepertő sül.
Kis hőfokon sütjük, néha megkavarjuk, de ez valóban csak ritka művelet. Csak annyira melegedjünk bele a kevergetésbe, hogy az elején biztosan ne ragadjon le.
Ezt azonban könnyíthetjük azzal, hogy bőr nélküli tepertőt sütünk, vagy ha szeretjük a bőrkét rajta, akkor viszont hasával fektetjük a tepsi aljára a még nyers kockákat.
Amikor közel a sütés vége, már kezd színt kapni, akkor is időnként ránézünk és kavarunk rajta egyet.
Addig sütjük a tepertőt, amíg a képződött zsír tetején nem kezd úszkálni. Nyakon öntjük a fél deci tejjel, belekavarjuk, várunk egy fél percet, míg a plusz nedvesség elpárolog.
Ekkor kivesszük a tepsit és átszűrjük egy nagyobb tésztaszűrőn, így lefolyik a kijelölt edénybe a zsír.
Gyengéden megnyomogatjuk fakanállal, nem kell agyon nyomkodni, mert ha jól dolgoztunk, akkor a tepertőben már alig marad zsír.
Várunk, hogy meghűljön, s utána már hűvös helyre be is tárolhatjuk.
Feltéve ha marad belőle, és frissiben nem fogyasztja el a társaság a ropogós, gyönyörű erős aranysárga finomságot. A zsírt pedig a tároló edényünkbe szűrjük. Zsíros kenyérnek csodálatos.
Ekkor kivesszük a tepsit és átszűrjük egy nagyobb tésztaszűrőn, így lefolyik a kijelölt edénybe a zsír.
Gyengéden megnyomogatjuk fakanállal, nem kell agyon nyomkodni, mert ha jól dolgoztunk, akkor a tepertőben már alig marad zsír.
Várunk, hogy meghűljön, s utána már hűvös helyre be is tárolhatjuk.
Feltéve ha marad belőle, és frissiben nem fogyasztja el a társaság a ropogós, gyönyörű erős aranysárga finomságot. A zsírt pedig a tároló edényünkbe szűrjük. Zsíros kenyérnek csodálatos.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése