Hát a kályha szélén, és nagyon egyszerűen...
Nagymama mindent hasznosított, így a narancshéjat is.
A narancshoz viszonylag sokszor hozzájutottunk.
Először persze megmostuk, majd tisztítottuk.
Ehhez jobb a vékonyabb héjú narancs, mert annak a fehér része is vékony, nem lesz kesernyés a kandírozott héj.
Tisztítás után megszárítottuk a héjat.
Tudom, hogy ezt nem írják sehol, mi így készítettük.
Nagyi nem áztatta soha egy percig sem, hanem elkészítette a szirupot, beledarabolta - tördelte - a narancshéjat, majd a kályha szélére - sparhelt - állította, és hagyta, hogy működjön magától a dolog.
Nem zubogott, de azért melegedett rendesen.
Idővel szépen a víz elpárolgott, és persze a narancs is felszívott valamennyit belőle, a cukor pedig kikristályosodott.
Vagyis elkészült a kandírozott narancshéj.
A szirup aránya a következő volt:
Nagyjából annyi kristálycukor, amennyi narancshéjunk volt.
Kell hozzá víz - a cukor másfélszerese.
A cukrot és a vizet felfőzzük szirupnak, de csak annyira kell, hogy a kristálycukor elolvadjon.
Utána a narancshéjjal úgyis tötyögni fog egy darabig.
Citromhéjjal is működik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése