Hosszú ideig pihe-puha mákos, diós kifli - ahogy még a nagyik készítették




Sok családnál a régi ünnepek elkerülhetetlen kelléke volt. Pici, csak épp egy harapásnyi szinte, íze nagyon finom, és a kor neki csak jót tesz. Napról-napra csak puhább lesz.
Ráadásul hatalmas adagot lehet belőle elkészíteni, ami hetekig finom, omlós. Nincs gond a nasira, ha valami édeset ehetnék...

Egy biztos, hogy nem mindennapos sütemény - már csak azért sem, mert kicsit időigényes, hisz minden kiflit egyenként kell megformálni. De így, karácsony környékén amúgy is megy a sütkérezés, és ha már sütünk - jó olyan tésztát készíteni, ami sokáig jó, az Ünnepek alatt végig frissnek tűnik. No és persze az is jó benne, hogyha mégis marad belőle, azt jó pár nap múlva is még ugyanolyan élmény fogyasztani. 


Hozzávalók:
50 dkg liszt
25 dkg zsír
2 dkg élesztő
pici só
2-3 kanál porcukor
1,5 dl tejföl

1 cs. gesztenyemassza - persze a nagyi mégtisztította,főzte,áttörte krumplinyomóval,és saját maga ízesítette a gesztenyét

1 habtejszín
ízlés szerint cukor

vagy 25 dkg darált mák, vagy dió,

néhány kanál cukor
1 citrom héja
pici tej a felfőzéshez

Az alapanyagokat összegyúrjuk a szokásos módon. Lisztbe belemorzsoljuk az élesztőt, hozzárakjuk a sót, szétdolgozzuk benne a zsiradékot, hozzáadjuk a cukrot, és a tejföllel szépen összegyúrjuk. 
Ez is pihentetős tészta, mint általában a belegyúrt élesztősök, úgyhogy néhány órára, de akár egy egész éjszakára is berakjuk a hűtőbe.
Mikor kivesszük, akkor kétféle módon készíthetjük el. 
Vagy kinyújtjuk az egészet, és nagyobb pohárral kiszaggatjuk, a maradékot összegyúrva, újra kinyújtva, kiszaggatva. És ezeknek a közepére rakva a tölteléket, majd feltekerve töltjük meg. 
Ám van egy sokkal ésszerűbb módszer, amivel nem kell visszagyúrni állandóan a maradékot. 
 Ennek az a módja, hogy az össz tésztából  csinálunk  6-8 egyenlő méretű cipót, ezeket egyenként elnyújtjuk, majd mint a tortát felvágjuk 8-12 szeletbe, keresztbe.   
Nem kell hatalmasra nyújtani a korongokat, elég, ha 20-25 centisre nyújtjuk, de az első után kialakul, hogy nekünk mekkora megfelelő. Látni fogjuk, hogy a kifli mérete számunkra megfelelő-e. 
Először mindig csak egyet nyújtunk. Ha felvágtuk szeletekre, megtöltjük a  masszával. Ha mákosan, vagy diósan készítjük, akkor az őrölt mákot, vagy diót, egy citrom reszelt héjával, a cukorral, és pici tejjel nagyon enyhe lángon felfőzzük, aztán hagyjuk kihűlni, majd töltjük. 
Ha gesztenyésen készítjük, akkor a  gesztenyemasszát összetörjük, és hozzákeverünk 1 dl felvert, cukrozott tejszínhabot. 
Ezt összedolgozzuk szépen, majd ezzel a krémmel töltjük meg a kifliket. 
Ez úgy történik, hogy a szélesebb részére kupacoljuk fel a tölteléket úgy, hogy a  massza alól mindhárom irányba lógjon ki tészta. A szélesebb részén elkezdjük tekerni, egészen végig. Ha feltekertük, a végeit picit megnyomjuk, és sütőbe rakjuk. A sütőben picit kifli alakúra formázzuk. 
 Nem teljesen szorosan, mert  nőni fog. Nagy tepsibe rakjuk, ha félünk tőle, hogy leragad bekenhetjük, vagy sütőpapírt teszünk alá. De nem ragad le, mert van benne elég zsiradék. Előmelegített sütőben közepes hőfokon 15-20 perc alatt kész. 
Elsőre figyeljük, hogy hogy sül, nem kell barnára sütni, ez úgy jó, ha szép, világos. Ha elkészült, még melegen porcukorba forgatjuk. Hosszú ideig puha, eltartható sütemény. Tölthetjük  sűrű lekvárral is. 
loading...

Megjegyzések

Amennyiben kérdésed, kérésed van írj nekünk a
magyarretrokukta@freemail.hu-ra