Sörleves - nagyapám kedvenc levese

Ő sok olyan ételt szeretett - és italt is - amit a családban senki. Imádta a sörlevest, szerette a salátát forrázva - nagymama minden egyes alkalommal szörnyülködött neki - a kocsonyát felmelegítve ette, és a sört is melegen itta. Most hirtelen ennyi ugrott be, de több furcsaság van...
Szóval simán belefért a sörleves, ami valójában nem is  rossz, pedig  első hallásra annak hangzik.
Van ugye a borleves, majdcsak ugyanúgy készül. 
Hogy ki találta ki, fogalmam sincs - nagyapám családja német volt, de hogy ott lenne hasonló szokás - nem tudom. 
És azért fontos, hogy jelen esetben a sör ne a keserű fajta legyen.

Hozzávalók:
2 liter világos sör
csapott mokkáskanálnyi fahéj
evőkanálnyi cukor
5-6 tojás sárgája
1 pohárnyi tejszín

Ha megfőzzük, utána a fémedényből át kell tölteni, nem jó ha benne áll.
A sört elkezdjük forralni, beleszórjuk a fahéjat, hozzáadjuk a cukrot, és hagyjuk felforrni.
Feltörjük a tojásokat, szétválasztjuk, a sárgájával dolgozunk - nagymama ilyenkor a gyerekeknek gyümölcshabot készített a fehérjéből vagy friss gyümölcsből, vagy lekvárt rakott hozzá. 
A sárgákat elkezdjük keverni, hozzáadjuk a pohárnyi, 2 decinyi tejszínt, amit előtte felmelegítettünk - nem forraltuk, csak melegítettük. Viszonylag lassan adjuk a tojás sárgájához, és közben kavargatjuk. Aztán pedig alaposan összekeverjük. 
A fővő sörből vegyünk egy merőkanálnyit ki, és adjuk azt is a tejszínes tojáshoz, majd mehet rá a többi is.
Tehát ne a tojásos masszát töltsük a fővő levesbe, hanem fordítva. Nem kell felrakni vissza a tűzre, ezzel elkészült. 
Nagyapám pirítós kenyeret evett hozzá, állítólag pirított zsemlyével ették. Fotó
loading...

Megjegyzések

Amennyiben kérdésed, kérésed van írj nekünk a
magyarretrokukta@freemail.hu-ra