Slambuc recept, és eredet

 


A slambucot eredetileg a Hortobágyon készítették.

A pásztorok az év nagy részét kint töltötték a pusztán - családtól távol. Saját magukat élelmezték - nyilván olyan ételeket készíthettek, aminek alapanyagát könnyű volt tárolni. Ilyen a krumpli, a szalonna, a száraztészta. 

És egy jó slambuchoz nem is kell más.

Manapság persze szokták turbózni hagymával, paprikával, paradicsommal, kolbásszal - de az már más.

Ha valaki mestere a slambuckészítésnek, akkor minden plusz finomság hozzáadása nélkül olyan ételt képes az asztalra tenni, hogy kóstolója megnyalja utána mind a tíz ujját.

A Hajdúságban amúgy kedvvel hívják öhönnek is ezt az ételfélét, melynek eredetét úgy magyarázzák, hogy az egyszeri öreg pásztor egy rábízott fiatal fiúnak készítette annak idején ezt az ételt, s mikor falatoztak rákérdezett tőle, hogy aztán ízlik-e. Az meg - mivel tele volt a szája a jóízű csemegével - rábólintott, hogy "öhön"...., vagyis igen. Ennek a történetnek meg híre ment, s rajtaragadt a név az ételen.

Kell hozzá fél kiló füstölt szalonna - nem szükséges, hogy húsos legyen, sőt jobb is, ha nem az.

Legalább egy kiló krumpli tisztítva és kockázva.

Nagyjából fél kiló lebbencstészta -- a legjobb, ha házi

A szalonnát kockázzuk, és kisütjük - eddig még arról nem beszéltem, hogy bográcsban természetesen. Lehet ügyeskedni edényben is, bent a konyhán - de az igazi bográcsban készülhet.

Amikor kisüt, akkor kiszedegetjük, mert azért a végén finomabb, ha nem fő meg.

Ha túl soknak látjuk a zsírját, akkor szedjünk ki belőle, de ha valami jó kis fizikai munka mellett készítjük az ételt, akkor nem kell félni - kidolgozzuk magunkból azt a fránya koleszterint....

A felkockázott krumplit belerakjuk, és addig pirítjuk, amig félig meg nem fő, de csak óvatosan kavargatva, forgatva. 

Ekkor felöntjük vízzel, s megvárjuk míg forrni kezd. Nem kell sok víz, csak annyi hogy ellepje a krumplinkat. Sózzuk meg, később már nem lesz rá alkalom, de számítsunk arra is, hogy maga a szalonnazsír is már sós. Ekkor rárakjuk a tésztát, és úgy főzzük tovább. Mikor már nagyjából felszívta a levét, és úgy néz ki puha a tészta, akkor mehet bele a kockázott, kisült szalonna, és hosszúnyelű slambuckanalunkkal óvatosan szurkálgatva felkeverjük a tésztát, de tényleg csak szurkálás és emelés legyen. 

Utána pedig jön a pirítás. Lassú tűzön pirítjuk, majd mikor már érzik az illata, akkor megfogjuk a bogrács fülét két oldalt, és elkezdjük jobbra-balra forgatni. Mikor már látszik, hogy egyben mozog a tészta, akkor az egyik ilyen mozgatásnál egy billentés is jön hátulról előre - így ha van egy kis gyakorlat, akkor megfordul a tészta. De ha nem akkor sincs baj, hisz idő van, próbálkozni meg lehet bőven. Ha egyszer sikerül - utána már gyerekjátéknak tűnik az egész.

Így megy ez szokások szerint harminckétszer. Ha jól dolgozunk, akkor a végére minden oldalán szépen pirult finomságot kapunk.

De nem árt hozzá a mai gyomornak egy kis savanyúság... Ugyanis a slmabuc nem könnyű étel...

Megjegyzések

https://www.retrográd.hu

Ha szereted a retrót, ha érdekel a múlt - nézz szét Retrográd oldalunkon is!

Kapcsolatfelvételi űrlap

Név

E-mail *

Üzenet *

Legjobb receptek

Krumplis pogácsa, még ahogy a Nagyi készítette

Tyúkhúsleves - ahogy még a régiek főzték

Tökéletes körömpörkölt - ahogy kell, ragacsosan...

Te is tejfölösen készíted a zöldborsó főzeléket? - Ezután így csináld!

Pörköltkészítés cigányosan

Kapros dübbencs receptje - egy igazi, magyar tésztaféle

Karácsonyi diós-mákos kalács Nagyi-módra